Folyt. köv. - az FFS új tagjainak
bemutatkozó kiállítása

2015. 11. 20 - 12. 01.
Művelődési Szint (Müszi)

‍

Ács Alíz, Bán András, Eiter Tamás, Ficsór Zsolt, Fromm Balázs, Geibl Kata, Herczeg Eszter, Kenéz Réka, Kőhegyi László, Ladocsi András, Milica Mrvic, Nagy Tibor, Nyíri Julianna, Pelczer Dóra, Rajnai Ákos, Riga Eszter, Schmied Andi, Török Tünde, Vasali Katalin, Zellei Boglárka

Koordinátor: Barkóczi Flóra
Megnyitó: 2015. november 20. 20:00
Megnyitja: Gellér Judit

Mit jelent "új tagnak" lenni egy olyan szakmai közegben, mint amilyen a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója (FFS)? Maga az új taggá válás leginkább egy folyamatként képzelhető el, melyet két fontos tényező határoz meg: az FFS-hez csatlakozó fiatalok egyrészt magukkal hozzák korábbi ismereteiket, tapasztalataikat, alkotói gyakorlataikat; másrészt – már a stúdióba való jelentkezés által is – nyitnak egy olyan együttműködés felé, amely segít ezeket a korábbi ismereteket szakmai szempontból tovább mélyíteni, és ehhez kapcsolódva új utakat találni. Az évente megrendezésre kerülő "új tagos" FFS-kiállítás idén olyan keretet nyújt a bemutatkozáshoz, amit egyik oldalról a múltbeli tevékenységek, másik oldalról pedig a jövőbeni tervek határoznak meg. Az új tagok (17 fotós és 3 kurátor) két típusú munkával szerepelnek a tárlaton: a fotósok esetében egyrészt mindenkitől egy-egy már korábban elkészített és befejezett, az eddigi munkássága szempontjából reprezentatívnak tartott műve szerepel; másrészt az alkotók egy-egy folyamatban lévő projektjének munkaterve, aktuális fázisa kerül bemutatásra. A már befejezett alkotások az új tagok felvételének alapját is jelentették; míg a projekttervek olyan munkákhoz kapcsolódnak, melyeken a művészek a kiállítás alakulása óta, és jelenleg is dolgoznak. A kurátorok szintén a korábbi és tervben lévő, elsősorban a fotóhoz kapcsolódó kiállításrendezések és projektek prezentálásával mutatkoznak be a tárlaton. Az FFS-taggá válás a kiállítás értelmezésében egy olyan változási folyamat, melynek az aktuális új tagok a kezdetén állnak. A kiállítás célja lenyomatot adni a változásnak erről a pontjáról – a jelen perspektívájából, a jövőbeni tervekre fókuszálva. 

A kiállítás előkészítése egyben egy új közösség alakulását is jelentette, ezért a tárlat a kiállítók egymással való ismerkedésének lenyomata is. A bemutatkozás egy olyan közös munka eredménye, melyet folyamatos kollektív döntések és menet közben kialakuló együttműködések határoztak meg – így például több egymással kommunikáló munka található a térben.

Nyitva: H-P 10.00-18.00, Sz-V 14.00-18.00
Helyszín: Művelődési Szint (Müszi) (1085 Budapest Blaha Lujza tér 1.)

‍

‍

Gellér Judit megnyitóbeszéde:

"Sok szeretettel köszöntelek benneteket! Gellér Judit vagyok, az FFS korábbi vezetőségi tagja. Engedjétek, meg hogy pár gondolattal felvezessem a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója 2015-ben felvett új tagjainak bemutatkozó, Folyt. köv. című kiállítását.

Van egy dolog, amit képtelen vagyok szó nélkül hagyni. Pontosan egy héttel ezelőtt, nagyjából ezekben az órákban, ártatlan fiatalok közé lőttek Párizs utcáin. Azok a lányok és srácok, akik péntek este ott ültek a kedvenc kávézójukban, éttermükben, koncertjükön nem sokban különböztek tőlünk, pusztán annyiban, hogy épp rossz helyen voltak, rossz időben. Akár mi is ott lehettünk volna. Ami a támadóikat illeti azonban, a különbség lényeges, hiszen cselekedetük célja a harmónia szétzilálása, a káosz megteremtése, motivációjuk pedig a gonoszság és a gyűlölet volt. Belátom, hogy idealista hozzáállást feltételez ezeknek a fogalmaknak az ellentétpárjait keresni, én mégis ebben hiszek: szeretet, szabadság, szolidaritás, összetartás. Olyan kulcsfogalmak ezek, melyek valódi jelentését személy szerint én az FFS-ben tapasztaltam meg. 

A Stúdió mindenkori közösségét mindezeken túl, a fotográfia iránti elhivatottság köti össze, amelyhez fontos megemlíteni a hagyományok tiszteletét, a jó gyakorlatok továbbvitelét is. Ehhez a tradícióhoz tartozik a minden évben megrendezett új tagok bemutatkozó kiállítása is. 

Az új tagok bemutatkozó kiállítása rendszerint nem egységes. Nem lehet és nem is szabad egységesnek lennie, mert ekkor kell megmutatkoznia annak a sokrétű és sokféle kreatív energiának, az új nézőpontoknak, amit az új tagok érkezése jelent. 

Ács Alíz | Bán András | Eiter Tamás | Ficsór Zsolt | Fromm Balázs | Geibl Kata | Herczeg Eszter | Kenéz Réka | Kőhegyi László | Ladocsi András | Milica Mrvic | Nagy Tibor | Nyíri Julianna | Pelczer Dóra | Rajnai Ákos | Riga Eszter | Schmied Andi | Török Tünde | Vasali Katalin | Zellei Boglárka 17 alkotó és 3 elméleti szakember. Húsz új taggal, megannyi művészi attitűddel, alkotói és kurátori szándékkal bővül a közösség. 

A folyt.köv. című kiállítás fordulópont és egyben pillanatnyi állapot: helyzetjelentés. Fordulópont a felvett tagok számára, mert lehetőségek nyílnak számukra – és itt nem csak a számos hazai és külföldi kiállításra és workshopra, hanem a szakmai fejlődésre is gondolok. Fordulópont az FFS tagjai számára, mert új barátságok, szakmai együttműködések születhetnek. Fordulópont volt az FFS új vezetősége – Dobokay Máté, Gadó Flóra, Villing Dóra, Vékony Dorottya és a felvételiztető bizottság többi tagja: Barkóczi Flóra, Básthy Ágnes, Gyenis Tibor és Turós Balázs számára is, hiszen rengeteg felvételiző portfoliójából, hosszas beszélgetések és viták árán kellett eldönteniük, hogy kit válasszanak idén a tagok közé. Fontos pillanat tehát ez az FFS közösségében. Fordulópont, melynek folytatása következik. 

És ha – mivel szeretem a keretes szerkezeteket – és a francia kultúrával kezdtem, engedjétek meg, hogy még egy rövid idézetet még hozzáfűzzek a mondandómhoz a La haine (A gyűlölet) című francia filmből, mely Vinz egy zsidó, Said egy arab származású, és Hubert egy színes bőrű srác történetét dolgozza fel. A jelenet egy wc-ben játszódik, ahol egy férfi szólítja meg a fiúkat: 

Monsieur Toilettes (kijön a wc fülkéből): Nincs jobb egy jó szarásnál. Hisztek Istenben? A kérdés nem ez, hanem, hogy Isten hisz-e bennünk. Volt egy barátom, Grünwalski. Együtt deportáltak vele Szibériába. A szibériai lágerekbe az ember marhavagonban utazik, a jeges sztyeppéken át, napokon keresztül. Ember arra nem jár. Egymást melegítjük, de a gond az, hogy ha szükségre kell menni, azt nem lehet a vagonban. De a vonat csak akkor állt meg, ha vizet töltöttek a mozdonyba. Grünwalski nagyon szégyenlős volt. Ha csak mosakodni kellett, már az is zavarta. Csúfoltam is miatta eleget. Szóval megáll a vonat, mindenki rohan vécézni a vagonok mögé! De én már annyit piszkáltam Grünwalskit, hogy elment messzebbre. A vonat elindul, mindenki fölugrik, mert a vonat nem vár. De Grünwalski messze volt, egy bokor mögött, és még kakált. Látom, hogy előjön a bokor mögül, fogja a gatyáját, nehogy lecsússzon, és próbálja elérni a vonatot. Nyújtom felé a kezem, de amikor ő is nyúl felém, elereszti a gatyáját, ami lecsúszik. Fölhúzza a gatyáját, újra futni kezd, de a gatyája mindig lecsúszik, ha a kezét nyújtja. 

Hubert: És aztán mi lett? 

Monsieur Toilettes: Semmi. Grünwalski megfagyott. 

A történet nyilván sokféleképp olvasható és értelmezhető, ami miatt most mégis idecitáltam (a keretes szerkezeten túl) az a közösségre és annak erejére vonatkozik. Az FFS közösséget összetartó erő az egyéni mintákból, motivációkból, tettekből formálódik egységes mintázattá. A közösség ereje az egymásba vetett bizalom, ha képesek vagyunk segítséget kérni, adni és elfogadni. Ha nem szégyellősködünk, hanem ha szükség van rá, megfogjuk egymás kezét. 

Szeretném megköszönni a kiállítás rendezőjének, Barkóczi Flórának a felkérést, hogy mindezt elmondhattam és kívánok gyümölcsöző munkát mind az új mind a régi FFS tagoknak. Folytatása következzék, a kiállítást megnyitom."

Gellér Judit

Budapest, 2015. november 20.