Kiállítók: Básthy Ágnes, Bartha Máté, Biró Dávid, Cseh Dániel, Fisli Éva, Fodor Dániel János, Dobokay Máté, Kóti Réka, Martinkó Márk, Nyíri Barbara, Simon Zsuzsanna, Schumann Bianka, Szántói Lilla, Váradi Viktor
Kurátor: Pál Gyöngyi
Megnyitó: 2014. október 16. 19 óra Megnyitja: Pintér Gergő, matematikus
Az Internet létezése óta úgy érezhetjük, hogy összeszűkült a világunk. Bármikor és bárhonnan, valós időben nézhetjük az Interneten keresztül a legtöbb nagyvárosban kihelyezett webkamerát, a Google maps segítségével végigsétálhatunk virtuálisan a városok utcáin, vagy beszélgethetünk képernyőn keresztül a világ másik végén élő rokonainkkal és ismerősöseinkkel. A képeket is továbbító kommunikációs eszközök (Internet, telefon, televízió, stb.) azt az illúziót adják, mintha több helyen lehetnénk egy időben. Régis Dubray szerint a teret egyre inkább kontroll alatt igyekszünk tartani, amíg a saját múltunkat, a történelmünket egyre nehezebben tudjuk beleilleszteni az idő múlásába. Gondban vagyunk, ha a saját élettörténetünket az egymást váltó generációkéval akarjuk összevetni, vagy, ha az egyéni élettapasztalatot a kollektív történelemhez akarjuk viszonyítani. Elfelejtjük a szüleink születési évszámát, vagy azt, hogy hol nyugszanak déd-, és nagyszüleink, de szinte méterre pontosan meg tudjuk mondani a pozíciónkat a beépített GPS-ünk segítségével.Milyen helyzetekkel szembesül a mai ember, amikor a megszokottól eltérően észleljük az időt és a teret? Hogyan lehetséges ezt visszaadni a fotográfiával, amely éppen a fotográfiai aktus pontszerűségével sejteti a tér egységet és az idő linearitását? A kiállítás ebből szeretne ízelítőt adni, hogy az idő és tér összetett mivoltát átérezzük, mint ahogy Philippe K. Dick Ubik című regénye is sugallja.
